3.Bejegyzés

Kezdetek(3.)

"Sötét volt, és a a Hold fényében csillogott a folyó. Egy padon ültem, és néztem a vizet. Elment mellettem néhány ember. Figyeltem őket, ahogy ott sétáltak. "

(Pavlov Karlos)


Éppen olvastam egy könyvet,és zenét hallgattam amikor kopogást hallottam .Anya azt mondta nyugodtan kinyithatom az ajtót nem kell mitől tartanom. Így letettem a könyvem, a zenét lehalkítottam és kimentem a hallba , hogy kinyissam az ajtót. Egy Öreg nénit pillantottam magam előtt szemüveges volt, apró ráncai voltak, így mosolygott rám.
-Szia. Te bizonyára Betti vagy.Én Gizella vagyok a legalsó szomszéd. Sajnálom hogy legutóbb nem tudtam kinyitni az ajtót.-Kért bocsánatot a néni.
-Csókolom. Igen én vagyok Betti. Örvendek Gizella.-Mondtam mosolyogva. Ez lenne az a híres őrült boszorka?!? Nem hiszem kedves öregasszonynak néz ki.
-Betti nem akarsz lejönni? Megihatunk egy csésze forró teát.-Mondta kedvesen Gizella.
-DE nagyon jól esne egy gőzölgő tea.-Mosolyogtam az asszonyra.Csendesen leballagtunk a lépcsőkön le az udvarra ahol a háza van. Azért nem lakik velünk egy szinten a társas házba mert nem volt több szint ezért a kertben volt egy elég nagy tágas kunyhó ott lakik. A kert tele volt virággal az utat köves szép téglák mutatták .Nagyon szép volt lakályos.A barna mintázatú kunyhó mellet egy öreg nyírfa vörös levele ezüst vagyis inkább szürke virágok vannak rajta mögötte egy kis rozsdás kapu amin éppen ,hogy át férnék. Két bokor mögött egy kis kerti asztalka piszkos fehér színű székek voltak mellette rajta 2-2 kis párna.Az asztalon kézzel vart kis terítő tele kis aranyos színes csipkékkel . A teás kanna bőr színű volt mégis a benn lévő forró ital nagyon finomnak tűnt illata az erdei gyümölcs és citrusra emlékeztetett. A néni el kiáltotta magát:
-Owen gyere ide vendégünk van.-szolt oda Gizella.A fiú magas volt, elkápráztató külsejű, barna rövid haja kócos összevisszaságban, mégis minden egyes tincse a helyén volt. Ruhái réginek tűntek, szövet nadrágján látszott, hogy az idő megviselte, és szürkés ingén barna kockák, annak első két gombja nem volt begombolva.Szememet pedig, ha akartam volna, se tudtam volna levenni a jóképű idegenről,elvakítottak arcának tökéletes vonalai.Owen a pofás kis kunyhóból jött kezében 2-2 csészét tartva.
-Owen ő itt Betti az új szomszéd. Betti ez pedig unokám Owen.-Mutatott be Owennek.Pár másodpercre találkozott a tekintetünk, és azokban a pillanatokban melegnek teljesnek éreztem magam tudom ez fura (inkább bizarr.) és amikor elnézett üresnek jelentéktelennek éreztem magam.
- Nagyon örülök Betti .Teát? -mosolygott Owen.
-Én is örülök Owen.Kérek.-mosolyogtam vissza rá.Néztünk egymásra és azok a pillanatok annyira remekek voltak.
-Na én azt hiszem lemegyek a boltba Betti velem tartasz vagy megengeded Owennek , hogy körbevezessen? - mosolygott rám Gizella néni. Igazán kedves.
-Hálás lennék ha Owen megmutatná.-mondtam nagy hálával, hogy megismerhessem.
-Rendben másfél óra és leszek. Legyetek ám jók!Sziasztok. Jó szórakozást!-Köszönt el Owen nagy mamája.
-Megleszünk.-mondta owen.nagy féloldalas mosollyal az arcán.
-Aha.Viszlát.-köszöntem el illedelmesen.