9.Bejegyzés

A menekülés.









Amikor kinyitottam a szemem előjött az összes emlékem és a borzalmas fejfájásom.
-Hol vagyok?-kiáltom egy árnynak aki neki támaszkodva áll az egyik doboznál.
-Az öreg templom alatt!-mondta határozott ijesztő hangon az idegen.
-Ki maga?
-Hát nem ismersz meg?-elő bújik a sötétből és akkor észre veszek három dolgot egyszerre.
1:Jason volt a titokzatos idegen.
2:Székhez vagyok kötve.
3:Jasonnál egy kés van!!!
-Jason!Segíts!Miért hoztál ide?Miért vagyok megkötözve?-kérdezem meglepődve hogy csak áll és nem segít.
-Te vagy a következő áldozat!-mondta kaján vigyorral.
-Mi?!-Ekkor leesett minden.Ő ölte meg Lizzyt mert az apjával össze vesztek.Az én apám is összeveszett még a költözködés elején.Ő űzte el Domyt hogy ne tudjon ki szabadítani Domy okos rá jött volna egy szempillantás alatt.Megölte Gizellát biztos Gizella rájött.És most én következem.-Miért?Mert apa és te összevesztetek?
-Mert Owen téged jobban szeret!Meg mert így enyém az örökség!-Milyen örökség?töprengtem 2 másod percig utána elűztem a gondolatot.
-Többé már nem szeret engem Owen.Azt mondta utál, és elküldött.Azt hiszi én voltam Gizella gyilkosa.De te voltál!!!!-Azt hittem meggondolja magát mint a filmekben de sajnos tévedtem.
-Igen én voltam.De neked is ugyan ezt a sorsot szántam.-Felém indult a késsel a kezében.Ekkor ki nyílt az ajtó.Owent reméltem mint délceg herceg meg ment de helyette..
-Domy!!Fuss!!-kiáltottam,el késve.Mint kés a vajba úgy ütötték agyon legjobb barátnőmet a szemem láttára.Azt hittem ennyi volt Domy eltávozott.De nem.Hisz lélegzik!!Hirtelen erős fájdalmat éreztem a csuklómba és újra elaludtam.
(másnap délben vagy este fele.)
Amikor felkeltem, éreztem Domy karját a vállamon.Azt hittem legelőször megmenekültünk.Utána eszméltem rá , hogy csak mellettem volt megkötözve a széknél.Domy és Jason kiáltoztak egymással.Fülem mellett hagytam a párbajt és azon gondolkodtam hogy szabadulok innen ki.Vékony kicsi csuklóm volt így a kötél szorításából úgy ahogy ki tudom bujtatni.Domy felém fordult amikor Jason nem vette észre.Próbálta elmutogatni hogy amikor szól teljes erőből lendüljünk előre.Mind kettőnknek kilazult a kötél így ez nem volt akadály.
Mi előtt vártuk volna a jó pillanatot észre vettem Domy arcán van 3 vágás egy nagy púp és vérzik az orra.3 perc múlva Jason hátra fordult és kutagodott valamit egy nagy bőr táskában.
-Most!-Kiáltotta Domy.Fel pattantunk.Domy egyenesen leteperte .Amíg ő rajta ült én hívtam a rendőröket és a mentősöket.Utána ragasztó vagy kötél után kutakodtam amivel meg tudjuk kötözni Jasont.Amikor készen álltunk,egymásra néztünk.
-Jaj Domy annyira sajnálom!-borultam a nyakába.
-Betty én sajnálom!Nem hittem neked!-ölelt át.-Mellesleg Owen is sajnálja.Föl hívott.
-Föl hívott?-kérdeztem.Erős érzésem támadt mintha vissza jöttek volna az elnyomott érzések Owen iránt.10 perc múlva megjöttek a szüleink,Owen!!!, és egy tucat rendőr meg egy rakat mentős.Apa és anya sírva tántorogtak felém,és megöleltek.Ez egy napig tart de örülök neki hogy nem ma itt ordítják le a fejemet.Owen bocsánatot kért, és mondta nagyon hibásnak érezte volna magát ha velem történik valami.
-Semmi baj.-megöleltem.Nem voltam képes megcsókolni.Még nem.Anyáék jóvá hagyták hogy Owennel járjak.A szomszédoknak is megváltozott a véleményük Owenről. Most már nem a "szerelmes bérgyilkos", hanem a "szerelmes apja bérgyilkos".A röpke nyár jól el telt Owennel töltött napok vidámak teljesek maradtak.A nyár végén fogok járni suliba.Eddig magán tanuló voltam kivéve a Konis éveimet.Félek egy kicsit.Naponta ezzel telik el a legtöbb idő,hogy ezen töprengek.Elfogadnak vagy nehéz könyörtelenek lesznek?Na mindegy majd nyár végén meg tudom addig is van másfél hónapom.


ui:További folytatás egy hónap múlva.!!!!Addig is jó szórakozást!Komikat PLEASE.Külön köszönöm szépen:
Benina és Angyalnak.Ők tartották bennem a lelket.És első olvasómnak Nika:)-nak:D