14.Bejegyzés

Első nap az iskolában . Bonyodalom .














Owennek hosszas beszélgetés után kibékültem bár nem szóltam neki hogy Berta vagyok eddig csak Gizella és a Bertaiak tudják.Domival mentem másnap reggel suliba miután szüleim és testvéreim jól összeszidtak .Gyorsan összekaptam a hátizsákom és elindultam az iskolába.Út közben csatlakozott hozzám Domi és együtt mentünk.
-Minden szerdán-újságolta.-lesz egy lyukas és az össze óránk közös lesz.-ennek örültem legalább Domi ott lesz akit ismerek.A tanárok kedvesen fogadtan a diákok is.Boldog voltam egy tanár sem feleltetett állított fel hogy bemutatkozzam és barátaimban se volt hiány.Karola sötét hajú szereti a feketét és olyan féloldalas a frufruja de állati jó fej.Stefanie ő nagyon rendes szőke a haja és nagy a dekoltázsa de állati kedves. Alex őő nagyon helyes először rám indult de mondtam van pasim így csak maradtunk barátok. Mikor mindenkivel megismerkedtem, meg jött ő. Karoline-nak hívják.Azt mondják vele nem lehet jóba lenni egy nagy rib... így nagyon nehéz vele
barátságot kötni. Domi míg elment kávézni én oda mentem Karoline -hez és köszöntem.
-Szia.-mondtam erősen megnyomva hogy rám figyeljen.-Új vagyok.
-Tudom.Mindenki rólad beszél te vagy az új diák aki kómába került az első nap.Mert bénán elesett.-mondta foghegyről.
-Már megbocsáss de mit mondtál ??-néztem rá nagy kidülledt szemekkel és kezdtem begurulni.
-Azt hogy most te vagy az új husi egy napot kapsz utána viszlát .-mondta és hátra dobta a haját utána elsétált.Mekkora egy Szemét !Na mindegy nem hagyom felhúzni magam .Domi 2 perc
múlva vissza jött és rám mosolygott.
-Van egy szabad óránk-közölte nagy meglepetésemre.
-Végre.Gyere mutatok valamit.-Kihúztam az udvarra a karjánál fogva .Ő eközben semmit sem sejtve kérdezgette hogy mit és miért és meg csak röhögtem.
-Ezt nézd. -Rá tettem a kezem a fára és az megmozdult hatalmas erővel emelkedett ki a földből olyan könnyen mintha a kést húztam volna ki a vajból.A levelek megremegtek és elkezdtek át színeződni csoda szép volt. Néha hátrapillantottam és Dominak elállt a szája. Mielőtt vissza raktam volna a helyére a nagy fát Domi megöntözte a víz erejével.Mikor végeztünk hátulról valaki szólt.
-Ez lehetetlen!-Mindketten forogtunk egyet a tengelyünk körül és megláttuk azt amit nem akartunk.Réka ott állt könnyes szemekkel.Szerintem nem tudta Domiról hogy ő ilyen ..Természetfeletti.Rólam sem tudta de mi nem voltunk olyan jóban.
-Miért nem mondtad el soha ?-kérdezte Réka
-Mert úgy sem hitted volna el.-Mikor Domi végzett a mondatával Réka felgyulladt nem égett semmi baja nem lett.Rá jöttem valamire ő egy tirén a fő eleme a tűz. Ügyesen használja gyakorlott.
-Emlékszel mikor tesómat majdnem lecsukták ?-kérdezte Domitól.-Akkor kaptam ezt az elemet a tüzet .Ez a kedvenc mutatványom.De már voltam bűvészkedni is.-újságolta mosolyogva.
-Réka istenem annak már vagy hat éve.-mondta kikerekedett szemekkel Domi.
-Igen -Réka nagyot sóhajtott és egy pillanatig lenézett.A hátam mögött lépteket hallottam hátra fordultam.Owen.
-Ez nem lehet igaz.Két tirén egy berta?-hallotam elkeseredett hangját az én szerelmemnek.-Ráadásul Betty, te Berta vagy?-kérdezte siralmasan.
-Igen miért?Elakartam mondani nem rég tudtam meg csak még fel akartam dolgozni .Mi a gond?-láttam Owen szemében van valami gond valami nagy gond.
-Az apám klipp.És én is az vagyok.

13.bejegyzés

Az erdő adta erő.















Sötétedett így kerestem magamnak egy alvó helyet.Nem messze a nagy tölgyfától volt egy barlang. ég szín kékre festette a barlang falait a víz. lakályos volt és gyönyörű. Ide költöztem volna szívesen csak előbb meg kell tudnom mit tud a testem.Úgy három órát aludhattam mert kiütött a tenger és felébresztett.Mivel tiszta víz lettem, ki mentem a szabadba. eleredt az eső.Mintha figyelmeztetni vagy elűzni akar innen.gyorsan bebújtam az egyik nagy faág alá ami körém hajolt. Hát ez az az erdő! itt jobban érzem magam . A fő elemem a fák, erdők, természet adta tehetség . Gyorsan felkeltem a piszkos földről és mind két kezem rá tettem a nagy fatörzs bemélyedésre .Meglöktem egy kicsit és kidőlt a helyéből. Felkiáltottam mert ezt nem akartam. Nem akartam kidönteni a fát a helyéről így gyorsan felemeltem a kezem és úgy koncentráltam hogy vissza helyezem a fát a helyére.Sikerült . Öröm könnyek hagyták el az arcom és tovább gyakoroltam.Korán reggel készen is lettem .elsajátítottam az erdők erejét. A leveleket tetszésem szerinti színét változtattam át. Rózsaszín kék,zöld,piros,fehér, és szívárványszínűvé.Gyorsan leültem a saját kis padomra amit egy közeli rothadó fából készitettem egy órával ezelött. Igazán otthonosnak megcsináltam a barlangot. Nagyon büszke voltam magamra hogy ilyet tudtam. Most már megbizonyosodtam hogy nem vagyok átlagos . Különc voltam mindig és az is maradok örökre. Nem zavart hogy különcnek éreztem magam . Örültem hogy nem vagyok csak egy a nagy világból. Hanem olyan ami ritka és természetfeletti. Gyorsan elkezdtem futni a legközelebbi városba mert úgy éreztem oda kellett mennem. Még gyorsabbra vettem az iramot és már nem is sprinteltem hanem lebegtem.Szálltam mintha szárnyaim lennének. Gyorsan az út előtt megálltam és a földre értem olyan kecsesen mint amit Miss Amerika se tudott volna megtenni egyik kifutói megjelenésén. Elindultam az egyik mellék utcán és észrevettem hátul követnek. -Elfussak ? ne fussak? most mi lesz?- ezek a gondolatok kavarogtak a fejemben és gyorsabbra vettem a tempót. Nem jutottam sokra mert ő is vette az iramot. Elkezdtem futni -úgy sem ér utol-mosolyogtam magamban . És sikerült neki gyorsabb volt nálam, és megállt előttem. Magas izmos férfi vettem ki az alakjából és a nagy vállaiból . köpönyeget hordott.
-Te vagy Betty ugye ? -kérdezte mély hangon a különös megjelenésű idegen.
-Igen.Miért követ?-hangom magabiztos volt és rekedt.
-Velem kell jönnie.-mondta az utasítást.-vagy különben erőszakkal visszük oda.-mögötte megjelent még három csuklyás idegen.Kisebb pánik alakult bennem.
-Csak előbb mondják meg hova visznek és miért.-mondtam bár a hangom a végén megcsuklot.Az egyik csuklyás alak akit velem egykorú lánynak néztem elmosolyodott.
-Velünk kell jönnöd ha jót akarsz magadnak.-mondta magas hangon a lány.-Engem Stacie-nek hívnak Berta vagyok veled együtt csak segíteni akarunk neked holnap már mehetsz is.
-Rendben de holnap tényleg megyek.-mondtam erősen megnyomva a végét.Halkan baktattunk szó nélkül egy jó darabig utána megálltak pontosan a csatorna előtt.Ott felnyitották a tetőt és betessékeltek.Leugrottam a mély alagútba és hang nélkül érkeztem a mocsárba.Hátulról valaki felszisszent és feljajdult. Nem értettem mi történik így felnéztem a magasba ahonnan ugrottam.3 árnyék mozgolódott felül és fénysugarak. Valaki azt kiáltotta nekem fentről hogy:
-Fuss Betty Fuss belül elmondanak mindent és hátul menj majd ki reggel!-Nem kellett kétszer mondania elkezdtem futni a csatornában.Egy olyan 5 perc múlva világosságot észleltem és odáig sprinteltem. Nem is sejtettem hogy Boston alatt egy teljesen új világ rejtőzött.Egy erdő volt a csatornán túl. Hegyekkel patakokkal és egy új várossal / világgal. Az emberek vagyis berták( ahogy nevezte magát Stacie ) Mind különlegesek voltak. Egy egy fán volt a lakhelyük. Szinte minden fa tetején volt egy fa kunyhó. középen a tó mellett egy nagy óriási fa törzs található ahol világított valami. Oda futottam az erdőn keresztül ahol nem látott senki. A vilásító fadarabhoz közeledtem amikor felbotlottam az egyik ágban és egy háló tekeredett körém. Az eséstől elájultam és egy teljesen máshol ébredtem fel.


*

Egy tölgy fa tetején ébredtem megkötözve. -Ez csapda -gondoltam elsőnek.Mivel fa tetején vagyok és fák vesznek körül , és a kötél is így könnyű szerrel kiszabadítottam magam.Gyorsan felkeltem le néztem magamra. A könyököm tiszta vér volt, de nem fájt , és a ruhám is szakadozott már. -Mielőtt haza megyek előtte vennem kell új ruhákat.-figyelmeztettem magam.Leugrottam 3 méter magasról egy pisszenés nélkül. Gyorsan megint elfutottam a fénylő fatörzsig most már szerencsével. Benyitottam a nagy rozsdás kapun és berohantam . A márvány padló nagyon csúszott így majdnem hasra estem. Egy csomó ajtó következett egy hosszú folyosón mindegyikbe be volt zárva. Kivéve egyet. Ott volt egy ágy , egy párna , egy tévé , és egy hatalmas márvány lap rajta a nevemmel.
" Kedves Betty!
Te most már a Bertákhoz tartozol. A berták nagyon szép inteligens lények. Emberek nyugodj meg.Csak olyan erejük vannak amiről egy hétköznapi ember nem tudna mit kezdeni de mi igen.Nagyon sok az ellenségünk mert azt hiszik a túlzott erővel fenyegetjük őket ami hazugság. Békés nép vagyunk amíg nem zavarnak minket.A mi erőnk a másolás eltudjuk sajátítani a különböző ellenségeink / barátaink erejét és eltudjuk sajátítani és használni.Ha engem kérdezel ez a legjobb erő.Egy jó pár ideje figyelünk téged Betty és tudjuk hogy te vagy az egyik legtehetségesebb és legügyesebb leszel . Tudom ha már itt leszel akkor nem tudlak tanítani mert én lettem volna a mentorod.Tanárod. A klipp-ek a legnagyobb fő ellenségeink őket azért teremtik hogy megöljék a Bertákat . A klipp-ek : emberek akik állattá tudnak változni. Eddig egy berta se tudott legyőzni egy klipp-et. A klipp-ek félelemben tartják a várost. A jóslat szerint te megtudod állítani őket valahogy. Reméljük így alakul. Holnap délben elhagyhatod a várost mert egy nap alatt megismerhetsz mindent mert az alapokat a legkönnyebb elsajátítani a többi rajtad áll. Sok sikert Bettina Reméljük szerencsével jársz és megszabadítod a várost a klipp-ek-től.-
Gizella.A mentorod, és egyben jó barátod.Én is Berta voltam."
Ohtejóég ! 2 napja hogy megváltoztam és ilyen berta vagyok akinek le kell győznie egy kliip-it vagy mit .Ez nem lehet igaz. Gizella .-Ismerős ez a név.-és akkor eszembe jutott az öreg néni akit úgy szerettem. Owen nagyanyja !Ő is berta volt! És ő lett volna a mentorom!Lehet Jason tudta ezt és ezért ölte meg ! Te jó ég minden összeállt! Jason egy klipp!!!!Azért tudott beosonni minden hova azért volt gyorsabb nálam és ezért tudta megölni Gizellát!Gyorsan kinyitottam a szobám ajtaját és elfutottam a nagy terembe nem tudom honnan tudtam hogy egyáltalán van ilyen és hogy hol volt de tudtam .Kinyitottam a fa ajtót és beléptem. Mindenki ott volt. Amint beléptem rögtön mindenki tapsban és üdvrivalgásban tört ki.Körül tekintettem .sehol egy ismerős arc. Középen volt 6 szék az egyikben ült Kriffa a fővezér , ő az aki ajdnem legyőzött egy klippet de csak majdnem. Mellette ülnek a főtanácsosai és a fő Berta. Ő az aki megtalálta a várost. Ő az akiről mindenki azt hitte halott pedig nem. A fő Berta Gizella volt. És ott volt az üres széke és senkise tudja valójában mi történt rajtam, Owenen és a fél városon kívül.
-Betty kedves kérlek gyere közelebb.Meg mutatok és elmagyarázok neked mindent.-mondta Kriffa.
-Bocsánat de késésben vagyok mindjárt megy a buszom. Úgy volt ma mehetek.-mondtam reménykedve.
-Igaz úgy volt de aztán rá jöttünk hogy te vagy a kiválasztott így maradnod kell még egy napot utána tényleg mehetsz.-mondta mosolyogva a főtanácsos.-De most menj ki az udvarra és nézd meg mit tudsz igazán próbálkozz a talajgyakorlatokkal és az edzésekkel, vívással, és a legfőbbel amit egy Berta tud, íjazás.Kimentem a kerten keresztül a nagy udvarra. senki se volt ott csak én. Próbáltam egy cigánykereket és tökéletesre sikeredett . Egy kézen állást , remek. A testem mintha olyan könnyen venné a gyakorlatokat hogy meg sem kottyan neki. Az edzések is mentek minden ütés elől kitértem és vissza ütöttem a fa bábunak. A vívással először bajban voltam utána már ment . Az ellenfelem egy 18 év körüli férfi volt akit 3 perc után legyőztem és elvileg ő volt a bajnok fenntartója 3 éve én meg 3percig gyakoroltam és el sajátítottam. Nagyon elkezdtem ámuldozni és kezdtem bízni a testemben hogy képes vagyok rá.Utána elkezdődött az íjazás. Azt mondták ez a legnehezebb.Ebben igazuk volt. 4 óra alatt tudtam csak el sajátítani. És csak nehezen. Mégis bíztam magamban és remekeltem a vizsgán.A bizottság elégedett volt és elengedett.3 órán keresztül bajlódtam az erdőben míg megtaláltam a helyes utat. Utána 4 órán keresztül futottam a házig mert nem akartam buszozni.Amint a ház elé értem , habozás nélkül fel rohantam a 2. emeletre. Domy pont akkor nyitott ajtót így a nyakába borultam .
-Domy úgy sajnálom !!-így álltunk vagy két percig , utána elengedett.-Nem kellett volna rád fognom sajnálom.
-Nem kellett volna beleavatkoztam.Egyébként maradásra bírtam Owent.-mosolygott barátném.
-tényleg?-kérdeztem meglepetten és örülve.
-Menj le hozzá.-nem kellett kettőször mondania sprinteltem lefelé.-És Betty ! Többet ilyet ne csinálj soha !-figyelmeztetett. Rá mosolyogtam és futottam tovább.

12.bejegyzés

Különös...























Különösek a mai dolgok. Felkeltem nagy nehezen és elmeséltem mindent Dominak hogy mindent tökéletesen hallok, látok, érzek és olyan furcsán energikus vagyok pedig alig érzem magam jobban . Annyira sokk ként ért ez az egész , hogy még mindig nem tudom fölfogni . Túl sok ez nekem egyszerre .Aztán megcsörrent a telefonom Domi addig lement kávézni, gyorsan felvettem míg vissza nem jönne és le nem tiporna míg el nem veszi a telefonom .
-Szia Szerelmem ! Zavarlak ?-Kérdezte mézes mázos hangon az én egyetlenem.
-Nem!Dehogy!-mondtam mosolyogva.
-Akkor nézz az ajtó felé.-Leejtettem a telefont , és felsikoltottam . Hamarabb haza jött !!! Annyira megörültem hogy öröm könnyeket hullajtottam.Gyorsan oda sétált megölelt, és kaptam tőle egy csókot. A csók nem tartott sokáig ( kár ) Mégis úgy hiányzott.Kaptam tőle egy rózsát, és újra megöleltem . Felültem így jobban tudtunk beszélgetni .
-Jajj de örülök hogy látlak .-mondtam a nagy barna boci szemeinek.Újra megcsókoltam de most olyan furcsa volt olyan túl merev .Gyorsan véget ért és megkérdeztem tőle:
-Mi a baj ?
-ŐŐő... el kell mondanom valamit ... Jason kiszabadult. Az apám. És szerintem miattad . Úgy hogy el kell utaznom 3 hétre .-mondta és egyszer sem nézett a szemembe .
-Öt percet kapok csak ?? Utána mész is ? -kiabáltam az arcába .-megbirkózunk Jason-nal.-sutogtam alig halhatóan.
-Mennem KELL !!! Nem érted ?-megfogta az arcom úgy üvöltött a képembe. A szuper hallásom miatt még jobban fájtak a szavai .-Nélkülem vége mindennek .-mondta halkabban.
-Igen értem ! Itt akarsz hagyni ! Értem akkor menj innen ! Hagyj békén ! Ha csak öt percet kapok és te máris mész tovább !-mondtam felét kiabálva felét normál kisebb hang erőbe.
-Mi?Dehogy akarlak itt hagyni !-mondta ugyanolyan hangerővel.-Szakítani akarsz ? -mondta ezt úgy mint akit már nagyon nem is érdekli.
-Igen ! Ha itt hagysz akkor igen ! Nem lesz semmi gond kérlek ne menj !-mondtam alig halhatóan csakhogy ő hallja. Tudtam hogy Domi ott van az ajtó mögött hallani a szuszogását.
Owen kinyitotta a száját és újra becsukta .Utána szó nélkül elment. Azt hittem itt a vég kettőnk közt . Mielőtt kiért volna az ajtón írt nekem egy sms-t .
"Szeretlek .féltelek, de elmegyek remélem meg tudsz bocsátani !"
elsírtam magam . Jason kiszabadult mi van ha baja esik valamelyikőnknek ?Ha ő rá pályázik nem rám ? mi van ha bántja? nem bírnám elviselni ha baja esik! Sírtam és csak sírtam .Domi bejött és gyorsan át ölelt .
-Nyugalom semmi gond ! Nyugi !Minden a legnagyobb rendben minden lesz a régiben.- csitítgatott . De semmi sem lesz rendben semmi sem lesz a régi. Én változom . Kockára teszek életeket a sajátom érdekében , és ha valakinek baja esne nem bírnám elviselni . Owennel sem lesz már a régi Jason sosem hagy minket nyugodni.
-Domi jobban leszek csak kell..egy kicsi magány.. fel kell fognom dolgokat.. te menj haza és aludd ki magad !-utasítottam barátnőmet aki mindig ott volt nekem ha baj volt ha nem. Átöleltem és én is vissza tértem az alváshoz bár nem bírtam elaludni a sok infótól, zajtól , meg a látásomtól ami annyira kíváncsivá tett hogy alig mertem becsukni a szemem.
Másnap reggel arra keltem hogy borzalmasan fáj a fejem , és hogy mindjárt szét pukkadok a fájdalomtól ami eluralta a testemet . Nem érzem jól magam nagyon nem . 3 órán keresztül meg sem tudtam szólalni a fájdalomtól, csöngött a fülem úgy hogy nem hallottam semmit sem, és nem láttam semmit sem mert fájt a szemem. Nem bírtam megerőltetni magam . Könnyeket hagytam magam után hogy valami életjelet adjak mert másképp azt hinnék hulla vagyok. 2 óra múlva nem éreztem semmit . a fájdalmam elmúlt de mégsem tudtam semmit . csak gondolkodni. Látni sem bírtam , mert még mindig könnyeztem . Nem tudtam megbocsátani itt hagyott. elment 3 hétre és engem itt hagy ilyen állapotban amikor a legnagyobb szükségem van rá.A gondolat menetemet egy gondolat végezte " én még mindig szeretem és nem hagyom hogy így menjen el búcsú nélkül." utána elmúlt minden és elaludtam a nagy sötétségben .
Reggel jobban keltem. Remekül éreztem magam . Láttam rendesen Hallotam megint mindent de mégis jobb mint amikor fogalmad sincs mi történik körülötted .Gyorsan felültem kinyitottam a szemem és elkezdtem töprengeni felhívjam-e vagy sem.Domi épp akkor lépett be a szobába .
-Szia Betty. -mondta lesütött szemekkel kipirult és felduzzadt arccal.
-Szia -köszöntem neki.Amint meghallotta a hangom felém fordult felsikoltott és oda rohant hogy megöleljen .
-Mi van ?-mondta egy oktávval magasabban .-Jól vagy ? Jaj istenem !-mondta kikerekedett szemekkel és újra átölelt .-Őőő.. elkell mondanom valamit..Tegnap beszéltem Owennel, hogy ő tehet róla hogy szarul vagy meg minden azt máris jobban vagy. Jaj istenem .-mondta egy szuszra és a végén már majdnem mosolygott.
-Várj ! Mit beszéltél Owennel ?!-mondtam kiabálva .A hangom hallatán meg hátrált és majdnem hátra esett az ágy szélében.
-Hát hogy megérdemelte hogy szakítottatok hogy dobtad és hogy miatta nem tudtál beszélni.-Ez nem lehet igaz elúszott minden reményem ! Most azt hiszi Owen hogy nem bocsátottam meg neki és hogy tényleg menjen lehet maradt volna ha nem beszél vele Domi.
-Nem kértem hogy beszélj vele!Nem az miatt sírtam! Még a barátnője akartam lenni de te elszúrtad minden esélyem azt mondta megbocsát de így azt hiszi hogy utálom és hogy nem bocsátok meg neki soha . Így tényleg elmegy !-mondtam a képébe minden haragomat dühömet fájdalmamat. Miatta örökre elveszthetem azt akit legjobban szerettem /szeretek.
-Betti nyugi !Ne haragudj rendbe hozom csak nyu..-félbe szakítottam.
-Nincs rendben nem lesz semmi se rendben !-gyorsan felálltam és előre lendültem . -Nem lesz semmit sem rendbe hozni mert már vége . Elment miattad ! Jesszusom !
-Mit szeretnél? menjek el ?-kérdezte sírva, mert időközben elernyedt a könnye a veszekedés közepette.
-Igen .-Mondtam semmi érzelem semmi nélkül. Azt kívántam bárcsak elmenne hamarabb igy nem avatkozott volna bele.Elfordultam míg ki nem megy a szobából.
-Rendben .-suttogta és elment.Megfogta a kezem meg akarta szorítani mint mikor mindig szokta amikor rossz kedvű voltam de most nem engedtem neki elvettem a kezem és jobban elfordultam. Kisétált. Vissza feküdtem az ágyamban mintha mi sem történt volna és elkezdtem töprengeni mi lesz.A legjobb barátnőmet most kiabáltam le és űztem el , a fiúbarátommal szakítottam , és mindezeknek az oka én voltam. Csakis én senki más. Csak én. Felkeltem leszedtem magamról az ilyen fehér tapadó korongokat és elkezdtem futni. Kifutottam a kórházból.Mögöttem köhögve futottak az orvosok akik azt kiabálták:
-Gyere vissza, gyere vissza !-De egy pillantást se hagytam neki csak elakartam menni minél messzebb. Csak el innen. A fájdalom dráma elinnen tiszta fejjel akarok vissza térni az életbe és kell nekem egy pár nap hogy lenyugodhassak. Az erdő felénél jártam 30 perc alatt ami engem is lenyűgözött mert tesiből nem vagyok valami jó és könnyen kifáradok de ez meg sem éreztem .mintha csak a sarokig futottam volna. És gyors is voltam nagyon gyors. Le voltam döbbenve.Bár nem értettem hogy változtam meg. Könnyen haragba gyúlok pedig én vagyok a nagyon nem harag tartó , és könnyen kibékülő meg minden és most ? úgy leordibáltam szegény Domit . Úúú szegény Domi azt hiszi az ő hibája és elkergettem . 3 nap múlva vissza megyek megkeresem és bocsánatot kérek tőle is meg Owentől is addig megerősödök , és megnézem mit tud a testem .

11. Bejegyzés

Ébredés .











" Az ébredés mindig vagy nyugodt érzést vált ki az emberből vagy pedig szomorúat. Az álmok az embernek megtalálják tiltott félelmeiket, és a tiltott érzelmeiket. "

Új Suli . Remek .Felkeltem korán reggel kialudtam magam de mégis szörnyen nyomottnak éreztem magam.Felvettem a bepakolt táskám megreggeliztem és elindultam az ajtón kívül.Domy még nem érkezett meg. Letelepedtem a hideg kőre és vártam. Alig 5 perc múlva megjelent. lila cső szárú nadrágot vett fel és fekete nagy pulcsit.
-Jó reggelt! -köszöntem.
-Mehetünk?-kérdezte jó hangosan.
-Persze.
Domy 4 barátnője is jött velünk.Mivel nem nagyon fordultak felém és kérdezgettek így elfoglaltam magam a gondolat meneteimmel.Új suli, új barátok, új tanárok , új szabályok, új termek, új hely amiben én leszek az új diák.A négy jó barát csak a pasikról a pletykákról és a suliról tudtak beszélni.Ez nem az én világom én nem szoktam ennyit beszélni.Hogy tudnak ezek?? Régi otthonomban mindig tömören legkönnyebben fejeztük ki magunkat itt minden egyes részletet megemlítenek ami nem gond csak nekem bele fáradna a szám.Úgy 10 percig meneteltünk , és én nem figyeltem merre megyek így befordultam balra.Domy rám kiáltott hogy rossz fele tartok.Az ellenkező irányba indultam. Megfordultam és irányt vetettem feléjük.Hirtelen éles fájdalom hasított a szemembe és a fejembe. Nem láttam semmit nem tudtam gondolkodni.Éreztem a lábam valami kemény dolognak ütközött és én meg zuhanok.Vizes lett az arcom csak erre emlékeztem meg a körülöttem lévő néhány sikítására , utána mély álomba zuhantam.


~


Nem tudom meddig aludtam , de a kórházban ébredtem.Hangokat halottam folyamatosan ,erőseket mint aki ordítozna velem. Elkezdtem reszketni egy ideig, utána még hangosabb kiáltásokat hallottam és megrémültem. Sikítani lett volna kedvem hogy elég de mély álomba merültem.Mikor felkeltem enyhült az ordítozás de nem tompult még mindig eget rengetően hangos volt.Mégis valaki halkan érthetően beszélt velem. Ezt az egyet ki tudtam venni.Domy. Segítenem kellett neki . De már késő volt megszűnt a hang.Gyorsan egy dologra fókuszáltam és kinyitottam a szemem.Az ajtó előtt állt könnyezett szemekkel és a kulcsot szorongatta. Vissza nézett és felderült az arca.Gyorsan oda futott hozzám átölelt -ahogy tudott- és megpuszilta az arcom.
-Betti szólalj meg !Kérlek !-Nem bírtam alig tudtam hinni .Úgy láttam mint előtte még semmit. Az össze pórust port megláttam könny áztatott arcú barátnőmön.Elszomorkodott amikor csak üreges tekintetet kapott és elmesélte a napját.Eltelt 3 nap. ezzel .Domy megjelent elmesélte a napját, hogy milyen a suli, milyenek az új osztálytársai kit szemelt ki, és még nagyon sokat.Szüleim naponta meglátogattak és ők is meséltek.Tele lettem infókkal. Azt is megtudtam hogy Owen elutazott de nagyon siet haza. Őt hiányolom legjobban.Hiányzik a mézédes hangja , a tündér arca , és ahogy szólít ahogy a jelenléte megnyugtat..Most üres mert elment és nem jön vissza csak egy hét múlva.De Domy ő most mivel naponta be jön és segítséget kér .Naponta kinyitottam a szemem és álltam a tekintetét míg el nem megy. Nem bírok megszólalni ez nekem túl sok mindent hallok látok.De most újra eljött most megszólalok muszáj. Érte.
-Domy ne menj el.....-mondtam szaggatottan tagoltan.-Minden..Minden olyan...éles..látom a porszemeket..hallok mindent..a legkisebb zajokat is..érted? és a beszélés..túl sok..nekem..egyszerre..érted?
-Igen.-mondta határozottan de rémület tükröződött a tekintetében.
-Valami más lett.-kezdtem bele jönni a beszédbe.-Nem érzed?Valami készülődik vagy változik.De úgy érzem közöm van hozzá és félek.
Állt tehetetlenül földbe gyökerezett végtagokkal..

Dijak:D

Díjak:D







Köszönöm Reninek nagyon hálás vagyok érte: ) http://reni-twilightfanfiction.blogspot.com/search/label/D%C3%ADjak

5 dolog amit tudni kell rólam:


- Van egy fiu barátom akit nagyon szeretek : $
- nagyon szeretem az olvasóimat: D
- nem szeretem a viharokat
- utálom a bohócokat
- és imádom a nyarat meg a telet


akiknek tovább adom a díjat :
Reni: http://reni-twilightfanfiction.blogspot.com/search/label/D%C3%ADjak
Nika: http://vihartuz.blogspot.com/
Anee: http://sam-tortenete.blogspot.com/
Veraa : http://domy-bdrgirls.blogspot.com/ ; http://ellenallhatatlansag.blogspot.com/
Crystal : http://averesszerelem.blogspot.com/
Lettina : http://teliholdszava-lettina.blogspot.com/
Orsi: http://shiverborzongas.blogspot.com/
Isabella: http://twilightsaga-fanfictions.blogspot.com/
Lucar : http://vampstorys.blogspot.com/
Lettina: http://teliholdszava-lettina.blogspot.com/
Angyal: http://arnyakkozott-angyal.blogspot.com/
diana: http://vegtelenvalasztas.blogspot.com/

még egyszer köszi a díjakat:)
Puszi !!

10.Bejegyzés

Szülinapi bonyodalmak...








(Előre is bocsi de a gép vacakolt ezért ilyen nagyok a betűk.)


-Betty kelj fel!Indulnunk kell!-kiáltja anya, miközben rázza a vállamat.
-Anya.Hova kell menni?Aludni szeretnék!-mondtam és magamra húztam a takarót.
-Bevásárolni.Jövő héten suli.-mondta.
-Anya.Csak öt percet szeretnék..-könyörögtem.
-Jó..De ÖT perc és leszek.-kiment és becsukta maga után az ajtót.Mindjárt be fog jönni..Emlékeztettem magam.Felkeltem nagy nehezen és meg céloztam a fürdő szobát.Út közben találkoztam apával aki öltönyben reggelizett.Szombat reggel!!!!!
A fürdőben rendbe szedtem magam.Ami elég nehéz volt mert olyan kócos volt a hajam hogy csak egy fűnyíró vagy egy fűrész gép segíthetett volna nekem.Reggeli után (ami egy megszáradt pirítós ,egy darab uborkából állt.) felöltöztem és beszéltem anyával nem lenne-e jobb ha egyedül vagy valakivel a szomszédok közül mennék.(pl:Roxy,Domy,Owen.)Elengedett ami meglepő volt mivel a szobafogságom meg tiltotta , hogy valakivel ki tegyem a lábam a házból.Le botorkáltam a lépcsőkön.Elsőnek Owennek akartam szólni de nem volt itthon.Domy Roxy sem volt itthon.Így egyedül elindultam, abban a reményben hátha találkozom velük.Néhány perc alatt meg érkeztem a nagy áruházhoz.Össz- vissz más fél óráig tartott amíg meg vettem mindent amit meg kellet.Haza felé lassabban mentem.Hirtelen megcsörrent a telefonom az út 3/4-én.
-Halló?-kérdeztem.
-Üdvözlöm.Én Dr.Pamela vagyok az Eastern Regional High School igazgatója.
-Örvendek.
-Örömmel értesítem hogy felvettük tánc , és rajz képző szakra.
-Nagyon köszönöm.-Alig mertem hinni a fülemnek.Innen kerültek ki a legsikeresebb táncosok/rajzszakosok.
-Viszont látásra a postára küldjük az órarendet, a termeket jelölő papírt.
-Nagyon köszönöm.-mondtam megint elámulva.
-Viszont hallásra.
-Viszlát.-Ez nem semmi.Letettem a kagylót és siettem haza fele.El akartam mondani mindenkinek.Amint a bejárati kapunkhoz értem csöngettem szinte mindenhova.Meglepő módon senki se válaszolt.Nagyon rossz helyzetben voltam.Nem hoztam kulcsot így gondoltam legalább egy hétig itt kell raboskodnom.Megint megcsörrent a telefonom.Most meg néztem ki hívott.Owen.Gondolkodás nélkül fogadtam a hívást.
-Betty?Szia .Hol vagy?-kérdezte rekedt hangon.
-Szia Owen.Itt a ház előtt.-mondtam.
-Megyek beengedlek.-Letette.Ez furcsa..Mindegy.Owen 5 perc múlva meg érkezett az ajtóhoz és beengedett.Amikor meg láttam hosszú sapkát viselt , és meg fésülködött értetlenül néztem rá.Gyorsan a szememre tapasztotta a szemét, és a fülembe súgott egy szavacskát.
-Meglepetés!Gyere ..-meg fogta az egyik kezemet szabad kezével és húzott maga után.A lépcső házban csiga lépcső volt.Szabad szemmel is nehéz járni de becsukott szemmel,......Owen végül elengedett az ajtónk előtt.
-Menj be szépségem!-be tessékelt .Nem várt pillanat következett.Mivel le volt oltva a villany nem láttam semmit ennek az volt az eredménye hogy felbuktam az első bútorba ami közel volt a lábamhoz.A padló csúszós volt gondolom anya felmosott.2 másodperc elteltével mozgás észleltem a veranda a hűtő és az egyik fotel mögött.Az összes ismerősöm + 4 ismeretlen lány ugrott fel a mozgó bútorok mögül.Fel lett kapcsolva a villany.Ijedtemben majdnem térdre estem de Owenben meg tudtam kapaszkodni.A nappaliban csak most vettem észre hogy lufik és Boldog szülinapot! táblák voltak akasztva a falra.Domy és Roxy ujjongva átölelt.
-Boldog szülinapot!-Üdvözöl apa és anya mi közben egy halom ajándékkal torlaszolják el az asztalt.Az ebédlőben ezernél több süti volt kirakva tálkákba.Egy puncsos kanna volt rakva az egyik csokor mellé amit sok tányér és műanyag pohár kísért.Úgy látszik ma van a 14. szülinapom.
-Boldog szülinapot!Boldog szülinapot.Boldog szülinapot Betty!Boldog szülinapot..-víg éneklésbe kezdett a nagy család utána pár rokon és végül a szomszédok.Amíg ők énekeltek én kibontottam sorban az ajándékaimat.Kaptam egy baseball sapkát csomó könyvet, egy sálat sok pulcsit és még sok mást...
Egy óra elteltével Fölkaptam a furcsa ízű puncsomat és ki mentem a teraszra.Levegőt kellett szívnom a meglepetések után.A többiek bent táncoltak amikor már egy 15 perce kint voltam(amit én csak 1 percnek néztem ) ki jött Owen és meg kérdezte mi a bajom?
-Semmi!De egyedül hagynál gondolkodom.-mondtam kicsit erősen.
-Jó megyek is..-kinyitotta az ajtót és be vágta maga után jó magabiztosan és sértődötten.Remek.Éreztem ahogy a könnyeim megannyi eső cseppként hull az aszfaltra.Nesztelen éjszaka volt.Nagy a csend.Túl nagy.Elhallgatott a zene hátra fordultam és láttam mindenki néz engem.Kipirulva be sétáltam a teraszról a nappaliba.Egy óriási torta volt az étkező asztal közepén rajta 14-ess alakú gyertya.Már csak ez kell nekem.Mindenki elkezdte énekelni a Boldog szülinapot dalt.Semmitevően báj (hamis ) mosollyal leültem és vártam amíg kapok egy szelet csoki tortát.Amikor már mindenki evett éreztem valami nincs rendben olyan erős hányinger tört rám percről percre hogy rohantam a WC-re hányni.Amikor ki jöttem láttam hogy rám se vetettek egy pillantást olyan jól szórakoztak jó nekik..
Leültem a mosdóhoz legközelebbi székhez és vártam a további (étel ital) feljövetelét.Szerencsére ez nem következett be.Anya észrevette hogy valami nem stimmel.Fal fehér arcom ellenére lázban égtem vagyis anya ezt mondta.Amikor ki derült hogy egész magas hőemelkedésem van mindenkit haza küldtünk.A legtöbben megsimogattak és azt mondták jobbulást!
-Meglesz!-mondtam magamnak suttogva.Amikor anya elkezdte az ilyen "betegség hárítást" ahogy ő hívja , akkor láttam magam a tükörben először reggel óta.A hajam selyemként hull a vállamra.A szemem közt sötét karikák és a smink elkenődése látható.Ruhám illet a kinézetemre de mégsem én voltam.Gyorsan meg tisztíttattam magam vettem egy forró fürdőt utána álomba merültem.Éjfél táján felébredtem egy sikolyra.Nem bírtam felkelni így tovább merültem előző rém álmomba.

9.Bejegyzés

A menekülés.









Amikor kinyitottam a szemem előjött az összes emlékem és a borzalmas fejfájásom.
-Hol vagyok?-kiáltom egy árnynak aki neki támaszkodva áll az egyik doboznál.
-Az öreg templom alatt!-mondta határozott ijesztő hangon az idegen.
-Ki maga?
-Hát nem ismersz meg?-elő bújik a sötétből és akkor észre veszek három dolgot egyszerre.
1:Jason volt a titokzatos idegen.
2:Székhez vagyok kötve.
3:Jasonnál egy kés van!!!
-Jason!Segíts!Miért hoztál ide?Miért vagyok megkötözve?-kérdezem meglepődve hogy csak áll és nem segít.
-Te vagy a következő áldozat!-mondta kaján vigyorral.
-Mi?!-Ekkor leesett minden.Ő ölte meg Lizzyt mert az apjával össze vesztek.Az én apám is összeveszett még a költözködés elején.Ő űzte el Domyt hogy ne tudjon ki szabadítani Domy okos rá jött volna egy szempillantás alatt.Megölte Gizellát biztos Gizella rájött.És most én következem.-Miért?Mert apa és te összevesztetek?
-Mert Owen téged jobban szeret!Meg mert így enyém az örökség!-Milyen örökség?töprengtem 2 másod percig utána elűztem a gondolatot.
-Többé már nem szeret engem Owen.Azt mondta utál, és elküldött.Azt hiszi én voltam Gizella gyilkosa.De te voltál!!!!-Azt hittem meggondolja magát mint a filmekben de sajnos tévedtem.
-Igen én voltam.De neked is ugyan ezt a sorsot szántam.-Felém indult a késsel a kezében.Ekkor ki nyílt az ajtó.Owent reméltem mint délceg herceg meg ment de helyette..
-Domy!!Fuss!!-kiáltottam,el késve.Mint kés a vajba úgy ütötték agyon legjobb barátnőmet a szemem láttára.Azt hittem ennyi volt Domy eltávozott.De nem.Hisz lélegzik!!Hirtelen erős fájdalmat éreztem a csuklómba és újra elaludtam.
(másnap délben vagy este fele.)
Amikor felkeltem, éreztem Domy karját a vállamon.Azt hittem legelőször megmenekültünk.Utána eszméltem rá , hogy csak mellettem volt megkötözve a széknél.Domy és Jason kiáltoztak egymással.Fülem mellett hagytam a párbajt és azon gondolkodtam hogy szabadulok innen ki.Vékony kicsi csuklóm volt így a kötél szorításából úgy ahogy ki tudom bujtatni.Domy felém fordult amikor Jason nem vette észre.Próbálta elmutogatni hogy amikor szól teljes erőből lendüljünk előre.Mind kettőnknek kilazult a kötél így ez nem volt akadály.
Mi előtt vártuk volna a jó pillanatot észre vettem Domy arcán van 3 vágás egy nagy púp és vérzik az orra.3 perc múlva Jason hátra fordult és kutagodott valamit egy nagy bőr táskában.
-Most!-Kiáltotta Domy.Fel pattantunk.Domy egyenesen leteperte .Amíg ő rajta ült én hívtam a rendőröket és a mentősöket.Utána ragasztó vagy kötél után kutakodtam amivel meg tudjuk kötözni Jasont.Amikor készen álltunk,egymásra néztünk.
-Jaj Domy annyira sajnálom!-borultam a nyakába.
-Betty én sajnálom!Nem hittem neked!-ölelt át.-Mellesleg Owen is sajnálja.Föl hívott.
-Föl hívott?-kérdeztem.Erős érzésem támadt mintha vissza jöttek volna az elnyomott érzések Owen iránt.10 perc múlva megjöttek a szüleink,Owen!!!, és egy tucat rendőr meg egy rakat mentős.Apa és anya sírva tántorogtak felém,és megöleltek.Ez egy napig tart de örülök neki hogy nem ma itt ordítják le a fejemet.Owen bocsánatot kért, és mondta nagyon hibásnak érezte volna magát ha velem történik valami.
-Semmi baj.-megöleltem.Nem voltam képes megcsókolni.Még nem.Anyáék jóvá hagyták hogy Owennel járjak.A szomszédoknak is megváltozott a véleményük Owenről. Most már nem a "szerelmes bérgyilkos", hanem a "szerelmes apja bérgyilkos".A röpke nyár jól el telt Owennel töltött napok vidámak teljesek maradtak.A nyár végén fogok járni suliba.Eddig magán tanuló voltam kivéve a Konis éveimet.Félek egy kicsit.Naponta ezzel telik el a legtöbb idő,hogy ezen töprengek.Elfogadnak vagy nehéz könyörtelenek lesznek?Na mindegy majd nyár végén meg tudom addig is van másfél hónapom.


ui:További folytatás egy hónap múlva.!!!!Addig is jó szórakozást!Komikat PLEASE.Külön köszönöm szépen:
Benina és Angyalnak.Ők tartották bennem a lelket.És első olvasómnak Nika:)-nak:D

8.Bejegyzés

Igazság







-Betty reggeli!-rázta a vállamat anya.
-csak egy perc mama .-kértem.
-Jó-jó.De vissza ne aludj 9:00 van! -9?! te jó ég!elaludtam!Fölpattantam az ágyból berohantam a fürdőbe és rendbe szedtem magam.Aztán mentem,hogy gyorsan meg reggelizzem szerencsére csak müzli volt itthon így nem tudtam többet enni.'5 perc alatt kész lettem mindennel.Fölvettem az első cipőt amit találtam és a dzsekimet fölkaptam.Aztán kimentem a konyhából fel kaptam a szemetest és levittem.Amikor már fel fele mentem Owen volt az ajtónk előtt.
-Szia!-köszönt mosolyogva.Gorombán úgy tettem mintha nem is venném észre .
-Hahó!-próbálkozott még egyszer még mindig mosolyogva.De ugyanazt a hatást érte el nálam-
-Betty mi a baj?-megfogta a karomat így kénytelen voltam a szemébe néznem.
-Hagy békén!Én leszek a következő áldozatod?Nem volt elég lizzzy?-kérdeztem szemrehányóan.
-Én nem öltem meg!-kiabálta.
-Nem!Igazad van csak úgy el verted , hogy ha elmész el vérezzen!
-Nem én voltam!Lizzyt nagyon szerettem!-közölte és szörnyen fájdalmas arcot vágott.
-Persze!És én?Én leszek a következő "játékod"?Rózsa szí?-üvöltöttem sírva az arcába.
-Nem a rózsa csak azért volt mert nem találtam szebbet az előzőnél amit neki adtam.A szív pedig amikor meghalt oda adtam az ékszerésznek te neked meg nagyon meg tetszett és gondoltam te neked bármit.És úgy gondoltam te szebb vagy.Jobban szeretlek mint Lizzyt kérlek ne hagyj ugyan olyan sorsra mint amilyenre Lizzy engem tett.-mondta elfúló hangon.
-Tévedtél!-kitéptem a nyakamból és Owen kezébe raktam.Csak most vettem észre könnyes az arca.Mit képzelek én?És ha igazat mond?A halott kedveséről jövök neki?Milyen szívtelen vagyok!Elvettem a kezem és megöleltem.
-Hiszek neked!Nagyon sajnálom.
-Semmi-végre mosolygott vissza illesztette a nyakláncot onnan ahonnan én fél perce ki téptem.-Akkor ma ebéd?
-Nem lehet a szüleim....-és szóról szóra elmondtam mindent...
(fél órával később.)
-Tudod Lizzy volt akibe bele estem.De jöttél te...és..Téged jobban szeretlek.
-Owen én is téged.-mind a ketten egymásra mosolyogtunk.
-Ma a PLAZA előtt 8?
-Persze.
-Akkor ott találkozunk.Szia.
-Szia.-beléptem az ajtónkon Anya rögtön le támadott, hogy hol voltam.Annyit mondtam, hogy ki szakadt a kuka lefele menet és össze kellet söpörnöm meg feltörölnöm.El hitte így be mentem a szobámba és ki választottam mit vegyek fel.Jaj de jó ez a nap.Amikor már az összes holmim fel próbáltam egyen akadt meg a szemem egy fekete pólón amin szürke ék írással volt rá írva Táncos amit a bandám hordott amikor még Los Angelesben éltünk.Elmentem a fürdőbe hajat mosni.Amikor meg voltam elégedve a külsőmmel észre vettem 7 óra 55 perc van.Gyorsan berohantam a szobámba bezártam az ajtót és ki másztam az ablakon (nem először csinálom) Amikor a falnak már a felénél tartottam valaki megszólalt az egyik ablakon.Kis hijján lezuhantam annyira megijedtem. -szökni megint?-szerintem mást várt mert amint meglátott más hogy folytatta.-Szia.Te betty vagy?-Kérdezte az idegen. -Hali.És igen.Amúgy miért kérdezted "megint"? -Mert legutóbb Domy szökött meg és azt hittem te vagy ő . -Áh...Mos bocsi de rohannom kell.-leugrottam úgy 2 méterről az utolsó ablaknál.Azon töprengtem miközben futottam,Domy mikor szökött meg?Vajon ezért tűnt el?Mindegy.Csak érjek oda.Befordultam és ott is voltam.Kifulladva érkeztem oda és így köhögési rohamot kaptam.Valaki hátba verekedett így előre estem.Ki derült Owen az így rémülten segített fel. -Betty valami baj van?-kérdezte miközben próbált fel állítani. -Semmi csak megijedtem és köhögtem nem figyeltem.-mondtam egy szuszra amit még egy kisebb roham követett. -Betty idáig rohantál? -Aha. -Őrült vagy?Tudod milyen messze lakunk?-kérdezte.-amúgy az szép ,hogy ilyen gyorsan ide értél.Egyébként be mehetünk?Ja és ez a ruha valami fantasztikus. -Köszi.-mondtam elpirulva.-És mehetünk csak egy perc Fel hívom Domyt. -Oké. -"Domy hol vagy? Hiányzol, és aggódom. Nem tudom, merre vagy. Ha Owen miatt vagy kibukva, akkor sajnálom, de én tudom, hogy nem ő tette. Kérlek írj vissza, vagy hívj fel! Betty"-Mivel nem vette fel a telefont ezért SMS-t írtam. -Betty jól vagy? -Persze.Hmm nem baj ha előtte sétálnánk egy kicsit? -Rendben.-kéz a kézben sétáltunk egy darabig amíg újra meg nem csörrent a telefonom, gyorsan elő halásztam , hátha Domy az. -Haló?-kérdeztem és reménykedtem egy rekedtes hang beszél. -Üdvözlöm.Itt a rendhatóság, sajnálattal közöljük Gizella meghalt.Őszinte részvétünk...Owennek az apja kéri, hogy jöjjön haza.-Nem hiszem el!Gizella meghalt?!?Nem lehet!Nem eshetek ebbe a tébolyba...Ez biztos csak egy nagy vicc.Igen szórakoznak velem!-Haló?Haló!Van itt valaki?Kérem..-megszakadt a vonal mert az én erőtlen két kezem elejtette.A mobil hangos puffanással ért földet.Owen rémülten nézett rám..Jó oka is volt rá. -Nem lehet !Nem hiszem el...-hitettem el magam és közben rázkódtam a sírástól.Owen gyorsan át karolta a derekam, hisz úgy éreztem magam mint egy rongy baba aki bármelyik percben pofára esik.Erőt vettem.El kell mondanom Owennek.Muszáj! -Owen...Gizella ....meghalt!-mondtam köhögve hörögve,és aki mindjárt elordítja magát.Rekedt és erőtlen volt a hangom sőt itt-ott el csuklott. -Ne!Te csak viccelsz!Nem halhatott meg!-kiabált és üvöltött .Rám nézett a csoki barna szemeivel ami mintha pirosan csillogott volna.-Te ölted meg!Te voltál!Épp ezért akartál sétálni!Utállak menj innen!-utálattal nézett rám.Annyira megsértett , hogy engem vádolt meg Gizella halálával hogy elkezdtem sírni és csak rohantam, futottam ahogy a lábam bírta.Már az erdő közepén jártam ami közel volt a PLAZA-hoz.A nagy sűrűségben, füst komolygott, és egy kicsit kísérteties volt.Rohantam eszeveszettül és nem vettem észre az egyik kiálló farönköt .Meg botlottam.Mielőtt elnyelt volna a sötétség 3 dologra emlékszem. 1.A közelgő talaj. 2.Az elviselhetetlen fájdalom a homlokomban. 3.és a hangos koppanás ami a homlokomat jelezte , hogy bevertem valami kemény dologba. (6 órával később) -Betty!Betty mondja valamit!Szólalj meg!-kiáltotta az arcomba egy ismerős hang.Levegő után kapkodva felültem a csendes ködös avarban, és a hang fele fordultam.Jason volt Owen apja.A homlokomat dörzsölgetve ezt kérdeztem: -Hol vagyok?-kérdeztem és akkor döbbentem rá milyen rekedt de mégis milyen erős a hangom. -A kezdetek kezdetén!-Jason egy vaskos nagy fa ágat tartott, és azzal fejen vágott.Mi előtt az avarba zuhantam volna égető de mégis hideg futott át rajtam.Mint ha repesnél az örömtől de közben kiver a hideg a félelemtől.Az avarba zuhantam semmit tevően mint egy gyámoltalan "rongybaba "és megint elnyelt a sötétség "kísérteties " íze.

7.Bejegyzés

A titok




Haza értünk amit legelőszőr észre vettem az, hogy itt van Gizella ott várt ránk az ajtó előtt.Ettől valamiért de boldogabb lettem.
-Gizella.-mosolyogtam és közben megöleltem.
-Szia Betty. Milyen volt a mozi?-mondta lelkesedve.
-Betty csak most veszem észre milyen szép nyakláncod van.-kiáltotta oda nekem Owen apja.A megjegyzésre elpirultam.-Nem akarsz egy kicsit bejönni hozzánk?Jobban meg szeretném ismerni azt a lányt akiről Owen sokat mesélt.Mivel én is ideköltözöm egy vagy két hétre.-tette hozzá.
-Nagyon örülök.Szívesen megyek.-hazudtam.
-Én is.-mondta Owen papája.
-Na akkor gyere.-Owen meg fogta a derekam és szótlanul mentünk a házhoz.Amikor fél úton jártunk rám nézett és a "Most mi lesz?" ábrázattal kérdezett .
-Nem tudom-suttogtam szinte hangtalanul.
-Apa szerintem Betty kifáradt.Jobb lesz ha más korra tesszük a kis báj csevejeket . Fel viszem hagy aludja ki magát.
-Rendben.De akkor holnap?Ebéd nálunk?-mondta vidáman próbálkozva.
-Ki nem hagynám.-mondtam a leges legnagyobb áll mosolyommal.
-Viszlát!Szia Gizella.-Köszöntem el az ajtóból.
-Szia! -mondták egyszerre.Be csukódott az ajtó.Oda fordultam Owenhez.
-Most akkor mi lesz?Van olyan érzésem apukád nem fog egy könnyen elengedni.Lehet nem is kéne elmenni a Disco-ba.-böktem ki szomorúan.
-De hogy nem.Majd ki találok valamit.NE aggódj-azzal megigazította az egyik hajtincsemet ami lágyan az arcomon volt.
-Szia jó éjt!-köszönt el.
-Neked is! Szia!-válaszoltam.Ott voltunk az ajtóm előtt.Bementem és bezártam az ajtót gondolom senki sincs itthon.Mivel teljesen sötét volt.Le raktam a táskám,és tapogatózva próbáltam felkapcsolni a lámpát,de valaki meg előzött.Oda néztem anya,Nicola,Emma apa volt a fotelban és rám néztek.
-Hol voltál?-kérdezte anya.
-Neked is szia!Egyébként a PLAZA-ban.-mondtam egy kicsit erősen.
-Kivel?-kérdezte most Nicola.
-Owennel mert Domy már ott volt 4 lánnyal aztán el is mentek.Én meg Owennel meg néztem egy filmet.-Mindet elmondtam kivéve a hívást a csókot és a nyakláncot.
-És mi van a nyakadban?-Fenébe!!!Ennyit a leplezésből.
-Owentől kaptam.-Remélem nem kérdez tőlem többet, és békén hagy.
-Betty tudnod kell valamit....

( 2 órával késöbb.)

-Ez nem lehet igaz!-kiáltottam, annyira hangosan .hogy Nicola hátra hőkölt a hangom hallatán.-Hazudtok!Csak nem hiszitek el amit össze hordanak?-Kérdeztem szemrehányóan.
-Van támasz.És igaz.Rá kerestem a rendőrök is őt gyanúsítják.
-Owen nem gyilkos!-mondtam tiszta erőmből.Csak azután vedtem észre hogy sírok amikor már patakokban folyt az arcomon.
-Betty sajnálom!Ez az igazság!Hidd el!AZt szeretném ha többet nem találkoznál Owennel.-EZt nem kérhetik tőlem!Nem lehet!.
-Ezt nem ígérem meg!
-Akkor addig leszel a szobádban amíg hajlandó nem leszel belátni nekünk volt igazunk.-mondta higgadtan apa.
-Akkor életem végéig itt kell tartanotok!-kiáltottam és berohantam a szobámba.Bezártam vagyis becsaptam az ajtót.Után mint valami rongy bábu össze csuklottam és tovább sírtam.Miért vádolják meg Owent mert egy Lizzy nevű lány meghalt?Anya azt mondta viszonyban voltak.És aztán?Én is viszonyban vagyok vele és mégsem öl meg!Nem tilthatnak el tőle!Utána nézek.Keltem fel a földről, és a kezemmel letöröltem a megmaradt vizes könnyeket az arcomon.
Át baktattam a kis szobán beültem a fotel formájú kis székbe és be kapcsoltam a gépet.Amikor már legalább 5 perc eltelt ki hozott egy kis ablakot amibe "Be kell írni a jelszó" Ennyire nem bíznak bennem? Azt hiszik MSN-en beszélek majd vele?Nem is tudom hagyjanak már.Na vajon mit Írna be Emma?.....Megvan Keatlen a legjobb barátnője neve.Talált!Az internetet megnyitottam , és vívtam egy háborút a hirdetések soraival.AMikor már mindent kiikszeltem beírtam a Google-ba : "Gyilkosság, Lezáratlan Ügyosztály". Buingó minden ilyen oldalt kiadott.
-Torra a 3. emeltből kizuhant öreg nő.(Los Angeles)
-Kitty az élve eltemetett lány.(Port Angeles)
-P.....Lizzy a megcsonkított lány.(Boston)-Megvagy.

""Lezáratlan ügy!""
(Boston.1998.apr.26.pont egy éve.)

Lizzy moscovitzot a hátsó kertben verték/ütötték halálra.Lizzy 12 évesen vesztette életét.A holtestét egy kunyhó mellett találták a kertben."Kedves aranyos"- mondják a szomszédai.Néhányan azt hiszik Owen a "helyes fiú " ölte meg mert Lizzy szakítani akart vele.Párkapcsolatuk volt.A holtest mellet egy rózsát és egy véres szív alakú nyakláncot hordott.Lezáratlan ügynek bizonyul.

-Te jó ég!-sikkantottam magam.....

6.Bejegyzés

Meglepetés




Fél órát vártunk rá de nem jött.Vajon hol lehet? Meg kapta az SMS-t? Vagy mi? Na mind1...Bementünk Owennel hátha bent vár ránk de nem.Ekkor meg csörrent a telefonom.
-Halló?
-Szia Betty!Én Domy anyukája vagyok.Nem láttad?Vagy veled van?-támadt le .
-Csókolom.Nem mi is őt várjuk.-mondtam higgadtan.
-Ha látod mond neki menjen haza.Tegnap este óta nem láttam.Letettem a telefont jobban mondva le csaptam.Te jó ég.Akkor volt amikor a rózsával jöttem fel.Ez nem igaz.Biztos csak véletlen egybe esés.Vajon mi történhetett vele?
-Mi a baj?-kérdezte Owen.
-Owen nem láttad.....-ott volt a fagyizó előtt és mellette 4 lány.-Domy!!!-Kiáltottam jó hangosan.Domy ide nézett és a 4 vendége is.
-Szia Betty szia....-Amint meglátta a kísérőmet félelem látszott a tekintetében.Rögtön utána felkelt és idejött megölelt utána ezt mondta elég halkan.-Bocsi. Épp most akartunk el menni.Viszlát!-aztán vissza ment a várakozó barátjaihoz és elmentek.Egész végig itt volt és nem szólt róla?Egy kicsit bepöccentem és észrevettem hogy Owen engem kémlel.Elpirultam.
-Szeretnél valamit megnézni?Filmet?-kérdeztem elterelve így a gondolatait.
-ŐŐŐ....Oké.-mondta.-De én fizetem.-mondta önelégülten.
-Jó de a popcornt én-erősködtem.Elmosolyodott de beleegyezett.Szótlanul mentünk a jegypénztárig.Amíg sorba álltunk elfogyott az összes jegy csak a horrora lehetett kapni .Így arra vettünk egy jegyet, nem vagyok egy rémüldözős típus de azért ha komolyan meg ijednék itt van Owen.Bementünk az utolsó pillanatokban és a popcorn szanaszét esett a kitartó lábaknál akiktől nem tudtunk helyre ülni.Nem is olyan rémisztő a film gondoltam magamban a felénél.Bár... voltak benne olyan részek amitől tényleg ki ver a frász.A vége előtt úgy kábé 15 perccel megöltk a fő szereplőt úgy, hogy 4 fele szakították, ekkor véletlenül meg fogtam Owen kezét amitől egymásra néztünk én meg elpirultam és ,hogy leplezzem zavaromat Bocsánatot kértem és elengedtem.Viszont Ő megfogta és a barna szemeivel megragadott és ezt mondta úgy normál hangsúlyban.-Ne félj.-Megszorította a kezem utána vissza fordult és nézte a filmet.Amikor vége volt a filmnek akkor kint leültünk egy padra.Én a szemben lévőékszerész boltot néztem ott is egy nyakláncot ami arany volt és benne ezüst kis gyémántok valósággal elbűvölt a nyaklánc.Amikor észhez tértem Owen sehol sem volt, ezért elkezdtem sétálni a bal oldalra ott is ki a teraszra.Szép volt a kilátás egy patak felett volt a terasz.És a tó közepén egy kis part volt ahova kis csónakokkal lehetett jutni.Meg fordultam ,hogy ha jön Owen lássam és szóljak neki itt vagyok.Az ajtó felett egy óra volt ami 6 órát mutatott.
-Ha 8-ra haza érek az úgy nagyjából el fogadható.-gondoltam hangosan.Vissza mentem a padhoz és még egyszer meg akartam nézni magamnak a nyakláncot csak már nem volt ott.
-Ilyen gyorsan megvették?-keseredtem el.-Meg fordultam és Owent pillantottam meg egy egy fagyival a kezében.Meg örültem az édesség láttán és vissza ültem a padra, csak elötte elvettem és megköszöntem a fagylaltomat.Meg csörrent a telefonom ezért felvettem.
-Halló?
-Szia Betti.Itt Gizella.-mondta lelkesen.
-Jaj szia Gizella.-köszöntem boldogan.
-Tudnál szólni Owennek itt az apja és,hogy haza visz titeket.Nem baj?Úgy értem.. vagyis remélem nem zavar majd meg titeket a programotokban?
-Nem..Nem.
-Akkor jó.Amúgy meg tudtál mindent venni?
-Mindent.-mosolyogtam.
-Akkor jó.Na nem is zavarlak titeket .Sziasztok.
-Szia.Örültem,hogy beszéltünk.
-Én is.-Letettem a telefont és elkezdtem eszegetni a fagylaltomat ami már nem volt annyira hideg, közben beszámoltam Owennek a kellemetlen hírről.Szemlátomást ő sem örült neki.Be következett a kínos csend és a hallgatást Owen mély hangja törte meg.
-Van egy meglepi-m.-mondta egy ravasz mosollyal.Néztem amint a zsebéből kihúzza azt a nyak láncot amit én néztem ki magamnak és meglepődtem amikor eltűnt.Ő vette meg.Észre vette amikor sokáig néztem azt a nyakláncot.Nagyon meg örültem megöleltem Owent(megint )és egy köszönőmet mondtam.Viszonozta az ölelést közben féloldalasan mosolygott.Valaki dudált Ez Owen apja.De mielőtt fel keltem volna észre vettem Owen a hirdető táblákat nézi utána hozzám fordult és ezt kérdezte:
-Nem jössz holnap velem táncolni?
-De szívesen.-Felkeltünk a padról és kifele mentünk. Megint össze-össze ért a kezünk csak most azzal a különbséggel, hogy megfogta és megszorította.Aztán hozzám fordult szemembe nézett és mosolygott így mentünk a fényes utcán a dudáló kocsi fele.......

5.Bejegyzés

Múlt...

















-Kornélia, el kell mennem nagyon sajnálom.-Mondtam egy kori legeslegjobb barátnőmnek.
-De miért kell el menned?-Kérdezte könnyes szemekkel.
-Jaj annyira sajnálom Koni , de az apukám kapott egy jobb állást Bostonban.-Mondtam és magamat is meglepett milyen vékony erőtlen a hangom.
-De ez akkor is igazságtalanság.-mondta mára már majdnem bőgve.Átkaroltam és még egyszer elmondtam menyire sajnálom.Nem hitte el, elrohant sírva.Nem hibáztatom én se akartam elköltözni.Koninak itt van a sulija és éppen hogy végre beilleszkedett...Nem rohantam a volt legjobb barátnőm után.Utálták őt a suliban én ahogy megjelentem rögtön nem tudom hogy sikerült de az egyik "nagy menő" befogadott.Kornélia kedves,aranyos lány és meg sajnáltam ahogy bántak vele. Amikor még 4.-es voltam én is megéltem ugyanezt.Nem akartam hogy neki is olyan legyen mint amilyen nekem volt. Így barátkoztam vele.Kezdték kedvelni rá két hónappal már ő lett az ujj kis kedvenc.Aztán most hogy én elmegyek nem tudom meg marad -e neki ez a támasz...Nagyon régen imádtam táncolni azt mondták ügyes,tehetséges vagyok.Amikor meghalt a nagypapám aki tartotta bennem hogy belőlem kiváló táncos lesz rá hagytam...

(most 14:00 óra Domy ajtaja előtt.)

Csöngettem.Nem nyitották ki.Vajon hol lehet?Na mind1. Írok neki egy SMS-t.
B.=Szió hol vagy?Itt vagyok az ajtótok előtt.Na mind egy ha kellek vagy valami vagy ha itthon vagy én elmegyek valahova fagyizni vagy mit tudom én csak valahova jössz?mindegy ha jössz gyere a plaza elé azt hallatom van egy nagyon jó fagyizd-a ott.És ha van kedved nézünk majd egy filmet.Ha nem jössz , akkor akkor...

Na jó.. kit kérhetnék meg hogy segítsen oda találni?....Owen!Ugrott a fejembe az ötlet.Lerohantam a kis házba át ugrottam egy csipkés kis bokrot utána meg próbáltam esés nélkül végig száguldozni a kerten.[remélem nem tapostam össze semmit]Be kopogtam az ajtón.
-Szia Gizella. Owent nem láttad?-kérdeztem kifulladva.
-De itt van.Owen-kiáltotta.
-Igen?-kiabálta a keresett személy.
-Téged keresnek.
-Megyek.-Azzal két nagy puffanás kíséretében fél perc múlva előttem állt.
-Szia-mondta és amint meglátott elkezdett mosolyogni.
-Szia.Nem segítenél nekem?-Kérdeztem.
-De szívesen.Miben?-kérdezte és azzal a mély boci szemeivel rám nézett.
-Őőőő...-DE kínos..-Ja a plaza mellett azt hallatom van egy jó fagyizd-a gondolom van kedved eljönni és abban segíteni hogy oda találni.
-Rendben két perc és vagyok fel veszek egy pulcsit meg a tárcám ha valamit fizetni kell.-Te jó ég erre nem is gondoltam...Egy 5 perc múlva megjelent egy szürke pulcsiban ami kiemelte csoki barna haját,és boci szemét.
-Minden megvan.-mosolygott rám.Mutatta merre kell menni követtem szabályosan egymás mellet mentünk és néha néha a kezünk össze-össze ért.(jajj de jó lenne ha megfogná a kezemet.)
-Na és hogy hogy az én segítségemet kérted?-kérdezte kedvesen.
-Hát mert gondoltam te jobban ismered az utat mint én vagy más.
-Ebben igazad volt.
-Na hogy eltaláltam-viccelődtem hogy oldjam a hangulatot.
-És hova is kell menni?
-A plazába.-Amint ki mondtam ezt a szót felvont az egyik szemöldökét.-Már mint nem fogok vásárolni.-(látszott hogy megkönnyebbült.)-Domytól hallatom ott van a világ egyik legjobb fagyizója és gondoltam meghívlak meg Domynak írtam SMS-t tartson velünk.Csak én képes vagyok eltévedne.-Kuncogott milyen mélyen de mégis milyen szép ahogy kuncog.Erre én is elröhögtem magam.Észre se vettem hogy itt vagyunk csak amikor Megláttam a nagy "PLAZA" felíratott.
-Na itt vagyunk.-mondta.
Azzal megfordult és elkezdett ballagni.
-Várj!Téged is meghívtalak fagyizni gyere.-Azzal utána mentem.Meg fordítottam és elég viccesen de meg próbáltam tolni magam előtt de nem sikerült.
-Jó,jó.-mosolygott aztán jót röhögött amikor balra lépett én meg szaladtam volna hogy meglökjem de helyette a padlón kötöttem ki.Vicces volt én is vele röhögtem.Aztán felsegített és együtt mentünk be az áruházba.
-Na és azt nem mondta hol találkozzatok és hol a fagyizó?
-Nem.Azt se tudom hogy jönne.-mondtam és kezdtem kényelmetlenül lenni.Domy ne haggy cserben!!!

4.Bejegyzés

Legszebb pillanatok...



-Na, mit szeretnél még megnézni?mert gondolom téged már minden hova körbevezetek.-mondta azzal a ravasz fél mosolyával,amit egyre jobban kezdtem meg szeretni.
-Hát nem is tudom... szerintem meg nézem ezt a gyönyörű kertet jobban magamnak.-mondtam kicsit döcögősen.
-Jó.Akkor itt vezetlek körbe.-Ki húzta alólam a széket én meg felálltam.
-Köszönöm.-szótlanul mentünk egy darabig aztán megállt egy vas ajtó előtt.
-Itt is vagyunk .Innen kell szerintem neked a segítség szerintem.-azzal kinyitotta a kaput és a látvány valami fantasztikus volt.Volt két földút ,mellette ezernyi virág. Középen egy kis patak ami nagyon csábító volt.Oda fordultam hozzá.
-Ez valami fantasztikus.Merre megyünk?-mondtam álmélkodás és a mosolygás közepette.Úgy nézhettem ki mint amikor egy 6-éves most kapta meg az egyszarvúját karácsonyra.Bár én sokkal jobbat kaptam mint valami póni.
-Amerre szeretnél.-mondta kuncogva.
-Rendben akkor menjünk balra.-mondtam közben mutattam merre mint egy elsős.Kínosan éreztem magam és éreztem elpirulok.Hangtalanul mentünk a kis földúton amíg egyszer meg nem állt.Én is megálltam nem akartam eltévedni mert ha én eltévedek akkor engem meg nem találnak.
-Adni szeretnék neked valamit.-mondta és egy gyönyörű rózsa szálat le tépett az egyik bokorról.Oda nyújtotta, én 2 másodperc gondolkodással elvettem az ajándékom.
-Jaj, ez nagyon szép.Nagyon tetszik.Köszönöm.-belel szagoltam a rózsába.Káprázatos az illata.Azzal akaratom kívül is megöleltem owent.Az ölelkezés úgy egy,fél percig tartott(sajnos.)Utána elengedett és én is őt.Kínos csend következett.Aztán csöngést hallottam.Olyan, volt mint egy mobil csörgése az egyik kedvenc számom pont mint az én telefonom....Csörgök.Senki se tudja a számomat a régi barátaimnak se adtam meg se az "ujjaknak".Mégis belenyúltam a zsebembe és elő húztam a kicsit megviselt kék telefonomat.
-Halló?-szóltam bele bizonytalanul.
-Betty, te vagy az?Itt Domy.-Szolt bele az egyik "ujj barátnőm".
-Szia.igen én vagyok az.Mi történt?-kérdeztem idegesen.
-Ja, semmi anyukád megadta a számodat azt akartam kérdezni nem akarsz-e átjönni.mivel kopogtam de senki se nyitotta ki az ajtót.Lent is kerestelek. Hol is vagy?
-Őőő....itt vagyok lent Owennel.Ahol Gizella lakik.-mondtam kedvesen.Ezt a családot nagyon meg szerettem elsőre.
-Hol?
-Lent a kunyhó melletti kertben.Nem kaptam választ letette a telefont.Értetlenül néztem magam elé .
-Valami baj van?-Kérdezte aggódóan.
-Nincs semmi csak Domy...-mondtam.egy semmilyen arccal.
-Rendben.őőő.. szeretnéd folytatni a sétát vagy visszamenjünk.-kérdezte a járdát tanulmányozva.
-Hát szerintem vissza megyek későre jár.-mondtam.nem akartam elmenni itt akartam maradni de nem akarok bajba keveredni.-De nagyon jól éreztem magam.-mondtam egy barátságos mosolya.-És még egyszer köszönöm a rózsát nagyon tetszik.-szemébe néztem hogy el is higgye. Bár igazából nem mondtam hazugságot.
-Rendben máskor is nyugodtan benézhetsz.
-Ki nem hagyom.-rá kacsintottam azzal vissza mentem a kunyhóhoz.Még egyszer bele szagoltam a rózsába utána integetve elmentem a nagy sima társasházam felé.Nagyon jól éreztem magam.Jobban mint bárhol,bármikor eddigi élet szakaszaimban.Már majdnem fel értem amikor Domyt láttam közeledni.
-Hol voltál?...-kérdezte dühösen de amint látta a kezemben a rózsát elhallgatott berohant a házába becsapta aztán bezárt az ajtót.Nem tudtam mit akart célozni/jelenteni de nem törödtem vele felmentem a házamba ott pedig a szobámba és egész éjjel ezen gondolkoztam.Egyet tudok nem jót jelent.