5.Bejegyzés

Múlt...

















-Kornélia, el kell mennem nagyon sajnálom.-Mondtam egy kori legeslegjobb barátnőmnek.
-De miért kell el menned?-Kérdezte könnyes szemekkel.
-Jaj annyira sajnálom Koni , de az apukám kapott egy jobb állást Bostonban.-Mondtam és magamat is meglepett milyen vékony erőtlen a hangom.
-De ez akkor is igazságtalanság.-mondta mára már majdnem bőgve.Átkaroltam és még egyszer elmondtam menyire sajnálom.Nem hitte el, elrohant sírva.Nem hibáztatom én se akartam elköltözni.Koninak itt van a sulija és éppen hogy végre beilleszkedett...Nem rohantam a volt legjobb barátnőm után.Utálták őt a suliban én ahogy megjelentem rögtön nem tudom hogy sikerült de az egyik "nagy menő" befogadott.Kornélia kedves,aranyos lány és meg sajnáltam ahogy bántak vele. Amikor még 4.-es voltam én is megéltem ugyanezt.Nem akartam hogy neki is olyan legyen mint amilyen nekem volt. Így barátkoztam vele.Kezdték kedvelni rá két hónappal már ő lett az ujj kis kedvenc.Aztán most hogy én elmegyek nem tudom meg marad -e neki ez a támasz...Nagyon régen imádtam táncolni azt mondták ügyes,tehetséges vagyok.Amikor meghalt a nagypapám aki tartotta bennem hogy belőlem kiváló táncos lesz rá hagytam...

(most 14:00 óra Domy ajtaja előtt.)

Csöngettem.Nem nyitották ki.Vajon hol lehet?Na mind1. Írok neki egy SMS-t.
B.=Szió hol vagy?Itt vagyok az ajtótok előtt.Na mind egy ha kellek vagy valami vagy ha itthon vagy én elmegyek valahova fagyizni vagy mit tudom én csak valahova jössz?mindegy ha jössz gyere a plaza elé azt hallatom van egy nagyon jó fagyizd-a ott.És ha van kedved nézünk majd egy filmet.Ha nem jössz , akkor akkor...

Na jó.. kit kérhetnék meg hogy segítsen oda találni?....Owen!Ugrott a fejembe az ötlet.Lerohantam a kis házba át ugrottam egy csipkés kis bokrot utána meg próbáltam esés nélkül végig száguldozni a kerten.[remélem nem tapostam össze semmit]Be kopogtam az ajtón.
-Szia Gizella. Owent nem láttad?-kérdeztem kifulladva.
-De itt van.Owen-kiáltotta.
-Igen?-kiabálta a keresett személy.
-Téged keresnek.
-Megyek.-Azzal két nagy puffanás kíséretében fél perc múlva előttem állt.
-Szia-mondta és amint meglátott elkezdett mosolyogni.
-Szia.Nem segítenél nekem?-Kérdeztem.
-De szívesen.Miben?-kérdezte és azzal a mély boci szemeivel rám nézett.
-Őőőő...-DE kínos..-Ja a plaza mellett azt hallatom van egy jó fagyizd-a gondolom van kedved eljönni és abban segíteni hogy oda találni.
-Rendben két perc és vagyok fel veszek egy pulcsit meg a tárcám ha valamit fizetni kell.-Te jó ég erre nem is gondoltam...Egy 5 perc múlva megjelent egy szürke pulcsiban ami kiemelte csoki barna haját,és boci szemét.
-Minden megvan.-mosolygott rám.Mutatta merre kell menni követtem szabályosan egymás mellet mentünk és néha néha a kezünk össze-össze ért.(jajj de jó lenne ha megfogná a kezemet.)
-Na és hogy hogy az én segítségemet kérted?-kérdezte kedvesen.
-Hát mert gondoltam te jobban ismered az utat mint én vagy más.
-Ebben igazad volt.
-Na hogy eltaláltam-viccelődtem hogy oldjam a hangulatot.
-És hova is kell menni?
-A plazába.-Amint ki mondtam ezt a szót felvont az egyik szemöldökét.-Már mint nem fogok vásárolni.-(látszott hogy megkönnyebbült.)-Domytól hallatom ott van a világ egyik legjobb fagyizója és gondoltam meghívlak meg Domynak írtam SMS-t tartson velünk.Csak én képes vagyok eltévedne.-Kuncogott milyen mélyen de mégis milyen szép ahogy kuncog.Erre én is elröhögtem magam.Észre se vettem hogy itt vagyunk csak amikor Megláttam a nagy "PLAZA" felíratott.
-Na itt vagyunk.-mondta.
Azzal megfordult és elkezdett ballagni.
-Várj!Téged is meghívtalak fagyizni gyere.-Azzal utána mentem.Meg fordítottam és elég viccesen de meg próbáltam tolni magam előtt de nem sikerült.
-Jó,jó.-mosolygott aztán jót röhögött amikor balra lépett én meg szaladtam volna hogy meglökjem de helyette a padlón kötöttem ki.Vicces volt én is vele röhögtem.Aztán felsegített és együtt mentünk be az áruházba.
-Na és azt nem mondta hol találkozzatok és hol a fagyizó?
-Nem.Azt se tudom hogy jönne.-mondtam és kezdtem kényelmetlenül lenni.Domy ne haggy cserben!!!