6.Bejegyzés

Meglepetés




Fél órát vártunk rá de nem jött.Vajon hol lehet? Meg kapta az SMS-t? Vagy mi? Na mind1...Bementünk Owennel hátha bent vár ránk de nem.Ekkor meg csörrent a telefonom.
-Halló?
-Szia Betty!Én Domy anyukája vagyok.Nem láttad?Vagy veled van?-támadt le .
-Csókolom.Nem mi is őt várjuk.-mondtam higgadtan.
-Ha látod mond neki menjen haza.Tegnap este óta nem láttam.Letettem a telefont jobban mondva le csaptam.Te jó ég.Akkor volt amikor a rózsával jöttem fel.Ez nem igaz.Biztos csak véletlen egybe esés.Vajon mi történhetett vele?
-Mi a baj?-kérdezte Owen.
-Owen nem láttad.....-ott volt a fagyizó előtt és mellette 4 lány.-Domy!!!-Kiáltottam jó hangosan.Domy ide nézett és a 4 vendége is.
-Szia Betty szia....-Amint meglátta a kísérőmet félelem látszott a tekintetében.Rögtön utána felkelt és idejött megölelt utána ezt mondta elég halkan.-Bocsi. Épp most akartunk el menni.Viszlát!-aztán vissza ment a várakozó barátjaihoz és elmentek.Egész végig itt volt és nem szólt róla?Egy kicsit bepöccentem és észrevettem hogy Owen engem kémlel.Elpirultam.
-Szeretnél valamit megnézni?Filmet?-kérdeztem elterelve így a gondolatait.
-ŐŐŐ....Oké.-mondta.-De én fizetem.-mondta önelégülten.
-Jó de a popcornt én-erősködtem.Elmosolyodott de beleegyezett.Szótlanul mentünk a jegypénztárig.Amíg sorba álltunk elfogyott az összes jegy csak a horrora lehetett kapni .Így arra vettünk egy jegyet, nem vagyok egy rémüldözős típus de azért ha komolyan meg ijednék itt van Owen.Bementünk az utolsó pillanatokban és a popcorn szanaszét esett a kitartó lábaknál akiktől nem tudtunk helyre ülni.Nem is olyan rémisztő a film gondoltam magamban a felénél.Bár... voltak benne olyan részek amitől tényleg ki ver a frász.A vége előtt úgy kábé 15 perccel megöltk a fő szereplőt úgy, hogy 4 fele szakították, ekkor véletlenül meg fogtam Owen kezét amitől egymásra néztünk én meg elpirultam és ,hogy leplezzem zavaromat Bocsánatot kértem és elengedtem.Viszont Ő megfogta és a barna szemeivel megragadott és ezt mondta úgy normál hangsúlyban.-Ne félj.-Megszorította a kezem utána vissza fordult és nézte a filmet.Amikor vége volt a filmnek akkor kint leültünk egy padra.Én a szemben lévőékszerész boltot néztem ott is egy nyakláncot ami arany volt és benne ezüst kis gyémántok valósággal elbűvölt a nyaklánc.Amikor észhez tértem Owen sehol sem volt, ezért elkezdtem sétálni a bal oldalra ott is ki a teraszra.Szép volt a kilátás egy patak felett volt a terasz.És a tó közepén egy kis part volt ahova kis csónakokkal lehetett jutni.Meg fordultam ,hogy ha jön Owen lássam és szóljak neki itt vagyok.Az ajtó felett egy óra volt ami 6 órát mutatott.
-Ha 8-ra haza érek az úgy nagyjából el fogadható.-gondoltam hangosan.Vissza mentem a padhoz és még egyszer meg akartam nézni magamnak a nyakláncot csak már nem volt ott.
-Ilyen gyorsan megvették?-keseredtem el.-Meg fordultam és Owent pillantottam meg egy egy fagyival a kezében.Meg örültem az édesség láttán és vissza ültem a padra, csak elötte elvettem és megköszöntem a fagylaltomat.Meg csörrent a telefonom ezért felvettem.
-Halló?
-Szia Betti.Itt Gizella.-mondta lelkesen.
-Jaj szia Gizella.-köszöntem boldogan.
-Tudnál szólni Owennek itt az apja és,hogy haza visz titeket.Nem baj?Úgy értem.. vagyis remélem nem zavar majd meg titeket a programotokban?
-Nem..Nem.
-Akkor jó.Amúgy meg tudtál mindent venni?
-Mindent.-mosolyogtam.
-Akkor jó.Na nem is zavarlak titeket .Sziasztok.
-Szia.Örültem,hogy beszéltünk.
-Én is.-Letettem a telefont és elkezdtem eszegetni a fagylaltomat ami már nem volt annyira hideg, közben beszámoltam Owennek a kellemetlen hírről.Szemlátomást ő sem örült neki.Be következett a kínos csend és a hallgatást Owen mély hangja törte meg.
-Van egy meglepi-m.-mondta egy ravasz mosollyal.Néztem amint a zsebéből kihúzza azt a nyak láncot amit én néztem ki magamnak és meglepődtem amikor eltűnt.Ő vette meg.Észre vette amikor sokáig néztem azt a nyakláncot.Nagyon meg örültem megöleltem Owent(megint )és egy köszönőmet mondtam.Viszonozta az ölelést közben féloldalasan mosolygott.Valaki dudált Ez Owen apja.De mielőtt fel keltem volna észre vettem Owen a hirdető táblákat nézi utána hozzám fordult és ezt kérdezte:
-Nem jössz holnap velem táncolni?
-De szívesen.-Felkeltünk a padról és kifele mentünk. Megint össze-össze ért a kezünk csak most azzal a különbséggel, hogy megfogta és megszorította.Aztán hozzám fordult szemembe nézett és mosolygott így mentünk a fényes utcán a dudáló kocsi fele.......

5.Bejegyzés

Múlt...

















-Kornélia, el kell mennem nagyon sajnálom.-Mondtam egy kori legeslegjobb barátnőmnek.
-De miért kell el menned?-Kérdezte könnyes szemekkel.
-Jaj annyira sajnálom Koni , de az apukám kapott egy jobb állást Bostonban.-Mondtam és magamat is meglepett milyen vékony erőtlen a hangom.
-De ez akkor is igazságtalanság.-mondta mára már majdnem bőgve.Átkaroltam és még egyszer elmondtam menyire sajnálom.Nem hitte el, elrohant sírva.Nem hibáztatom én se akartam elköltözni.Koninak itt van a sulija és éppen hogy végre beilleszkedett...Nem rohantam a volt legjobb barátnőm után.Utálták őt a suliban én ahogy megjelentem rögtön nem tudom hogy sikerült de az egyik "nagy menő" befogadott.Kornélia kedves,aranyos lány és meg sajnáltam ahogy bántak vele. Amikor még 4.-es voltam én is megéltem ugyanezt.Nem akartam hogy neki is olyan legyen mint amilyen nekem volt. Így barátkoztam vele.Kezdték kedvelni rá két hónappal már ő lett az ujj kis kedvenc.Aztán most hogy én elmegyek nem tudom meg marad -e neki ez a támasz...Nagyon régen imádtam táncolni azt mondták ügyes,tehetséges vagyok.Amikor meghalt a nagypapám aki tartotta bennem hogy belőlem kiváló táncos lesz rá hagytam...

(most 14:00 óra Domy ajtaja előtt.)

Csöngettem.Nem nyitották ki.Vajon hol lehet?Na mind1. Írok neki egy SMS-t.
B.=Szió hol vagy?Itt vagyok az ajtótok előtt.Na mind egy ha kellek vagy valami vagy ha itthon vagy én elmegyek valahova fagyizni vagy mit tudom én csak valahova jössz?mindegy ha jössz gyere a plaza elé azt hallatom van egy nagyon jó fagyizd-a ott.És ha van kedved nézünk majd egy filmet.Ha nem jössz , akkor akkor...

Na jó.. kit kérhetnék meg hogy segítsen oda találni?....Owen!Ugrott a fejembe az ötlet.Lerohantam a kis házba át ugrottam egy csipkés kis bokrot utána meg próbáltam esés nélkül végig száguldozni a kerten.[remélem nem tapostam össze semmit]Be kopogtam az ajtón.
-Szia Gizella. Owent nem láttad?-kérdeztem kifulladva.
-De itt van.Owen-kiáltotta.
-Igen?-kiabálta a keresett személy.
-Téged keresnek.
-Megyek.-Azzal két nagy puffanás kíséretében fél perc múlva előttem állt.
-Szia-mondta és amint meglátott elkezdett mosolyogni.
-Szia.Nem segítenél nekem?-Kérdeztem.
-De szívesen.Miben?-kérdezte és azzal a mély boci szemeivel rám nézett.
-Őőőő...-DE kínos..-Ja a plaza mellett azt hallatom van egy jó fagyizd-a gondolom van kedved eljönni és abban segíteni hogy oda találni.
-Rendben két perc és vagyok fel veszek egy pulcsit meg a tárcám ha valamit fizetni kell.-Te jó ég erre nem is gondoltam...Egy 5 perc múlva megjelent egy szürke pulcsiban ami kiemelte csoki barna haját,és boci szemét.
-Minden megvan.-mosolygott rám.Mutatta merre kell menni követtem szabályosan egymás mellet mentünk és néha néha a kezünk össze-össze ért.(jajj de jó lenne ha megfogná a kezemet.)
-Na és hogy hogy az én segítségemet kérted?-kérdezte kedvesen.
-Hát mert gondoltam te jobban ismered az utat mint én vagy más.
-Ebben igazad volt.
-Na hogy eltaláltam-viccelődtem hogy oldjam a hangulatot.
-És hova is kell menni?
-A plazába.-Amint ki mondtam ezt a szót felvont az egyik szemöldökét.-Már mint nem fogok vásárolni.-(látszott hogy megkönnyebbült.)-Domytól hallatom ott van a világ egyik legjobb fagyizója és gondoltam meghívlak meg Domynak írtam SMS-t tartson velünk.Csak én képes vagyok eltévedne.-Kuncogott milyen mélyen de mégis milyen szép ahogy kuncog.Erre én is elröhögtem magam.Észre se vettem hogy itt vagyunk csak amikor Megláttam a nagy "PLAZA" felíratott.
-Na itt vagyunk.-mondta.
Azzal megfordult és elkezdett ballagni.
-Várj!Téged is meghívtalak fagyizni gyere.-Azzal utána mentem.Meg fordítottam és elég viccesen de meg próbáltam tolni magam előtt de nem sikerült.
-Jó,jó.-mosolygott aztán jót röhögött amikor balra lépett én meg szaladtam volna hogy meglökjem de helyette a padlón kötöttem ki.Vicces volt én is vele röhögtem.Aztán felsegített és együtt mentünk be az áruházba.
-Na és azt nem mondta hol találkozzatok és hol a fagyizó?
-Nem.Azt se tudom hogy jönne.-mondtam és kezdtem kényelmetlenül lenni.Domy ne haggy cserben!!!

4.Bejegyzés

Legszebb pillanatok...



-Na, mit szeretnél még megnézni?mert gondolom téged már minden hova körbevezetek.-mondta azzal a ravasz fél mosolyával,amit egyre jobban kezdtem meg szeretni.
-Hát nem is tudom... szerintem meg nézem ezt a gyönyörű kertet jobban magamnak.-mondtam kicsit döcögősen.
-Jó.Akkor itt vezetlek körbe.-Ki húzta alólam a széket én meg felálltam.
-Köszönöm.-szótlanul mentünk egy darabig aztán megállt egy vas ajtó előtt.
-Itt is vagyunk .Innen kell szerintem neked a segítség szerintem.-azzal kinyitotta a kaput és a látvány valami fantasztikus volt.Volt két földút ,mellette ezernyi virág. Középen egy kis patak ami nagyon csábító volt.Oda fordultam hozzá.
-Ez valami fantasztikus.Merre megyünk?-mondtam álmélkodás és a mosolygás közepette.Úgy nézhettem ki mint amikor egy 6-éves most kapta meg az egyszarvúját karácsonyra.Bár én sokkal jobbat kaptam mint valami póni.
-Amerre szeretnél.-mondta kuncogva.
-Rendben akkor menjünk balra.-mondtam közben mutattam merre mint egy elsős.Kínosan éreztem magam és éreztem elpirulok.Hangtalanul mentünk a kis földúton amíg egyszer meg nem állt.Én is megálltam nem akartam eltévedni mert ha én eltévedek akkor engem meg nem találnak.
-Adni szeretnék neked valamit.-mondta és egy gyönyörű rózsa szálat le tépett az egyik bokorról.Oda nyújtotta, én 2 másodperc gondolkodással elvettem az ajándékom.
-Jaj, ez nagyon szép.Nagyon tetszik.Köszönöm.-belel szagoltam a rózsába.Káprázatos az illata.Azzal akaratom kívül is megöleltem owent.Az ölelkezés úgy egy,fél percig tartott(sajnos.)Utána elengedett és én is őt.Kínos csend következett.Aztán csöngést hallottam.Olyan, volt mint egy mobil csörgése az egyik kedvenc számom pont mint az én telefonom....Csörgök.Senki se tudja a számomat a régi barátaimnak se adtam meg se az "ujjaknak".Mégis belenyúltam a zsebembe és elő húztam a kicsit megviselt kék telefonomat.
-Halló?-szóltam bele bizonytalanul.
-Betty, te vagy az?Itt Domy.-Szolt bele az egyik "ujj barátnőm".
-Szia.igen én vagyok az.Mi történt?-kérdeztem idegesen.
-Ja, semmi anyukád megadta a számodat azt akartam kérdezni nem akarsz-e átjönni.mivel kopogtam de senki se nyitotta ki az ajtót.Lent is kerestelek. Hol is vagy?
-Őőő....itt vagyok lent Owennel.Ahol Gizella lakik.-mondtam kedvesen.Ezt a családot nagyon meg szerettem elsőre.
-Hol?
-Lent a kunyhó melletti kertben.Nem kaptam választ letette a telefont.Értetlenül néztem magam elé .
-Valami baj van?-Kérdezte aggódóan.
-Nincs semmi csak Domy...-mondtam.egy semmilyen arccal.
-Rendben.őőő.. szeretnéd folytatni a sétát vagy visszamenjünk.-kérdezte a járdát tanulmányozva.
-Hát szerintem vissza megyek későre jár.-mondtam.nem akartam elmenni itt akartam maradni de nem akarok bajba keveredni.-De nagyon jól éreztem magam.-mondtam egy barátságos mosolya.-És még egyszer köszönöm a rózsát nagyon tetszik.-szemébe néztem hogy el is higgye. Bár igazából nem mondtam hazugságot.
-Rendben máskor is nyugodtan benézhetsz.
-Ki nem hagyom.-rá kacsintottam azzal vissza mentem a kunyhóhoz.Még egyszer bele szagoltam a rózsába utána integetve elmentem a nagy sima társasházam felé.Nagyon jól éreztem magam.Jobban mint bárhol,bármikor eddigi élet szakaszaimban.Már majdnem fel értem amikor Domyt láttam közeledni.
-Hol voltál?...-kérdezte dühösen de amint látta a kezemben a rózsát elhallgatott berohant a házába becsapta aztán bezárt az ajtót.Nem tudtam mit akart célozni/jelenteni de nem törödtem vele felmentem a házamba ott pedig a szobámba és egész éjjel ezen gondolkoztam.Egyet tudok nem jót jelent.